Vállalkozók Lapja, 1928. április 18.

1. rész

A szenvedésnek minden poklát átélt városunknak minden téren mutatkozó élni akarása kellemesen meglepő csalódást okoz azok számára, akiknek képzeletében a Szolnokról alkotott kép az alföldi falu-városok szokvány típusa körül rögződött meg. Egy séta a pályaudvartól a Tisza-hídig a tavaszi árnyalattalan világosságban a város urbanitásának tömérdek megnyilvánulását tárja a figyelmesen szemlélő elé.
Nemcsak a több kilométeres aszfalt burkolat, az emeletes köz- és magán épületek sokasága, a száguldó autók hatalmas sora mutatják Szolnok páratlan energiájának és életerejének pompás eredményeit. Hiszen ezek is ...!
Nemcsak a Tisza parti forgalmi emporium élénk kereskedelmi zsibongása, hatalmas fatelepeinek, gyárainak hangos lélegzetvétele és iparosai szorgos kezének csendes munkája szegődik segítő társul a helyzeti és fekvési energiák nyújtotta előnyökhöz. Hát hiszen ezek is ...!
Nemcsak a jegenyéktől tarkított határ roppant ölelésében viruló tanyaházak tárják ki kapuikat s ontják az ősmagyar munkaerőt a zsendülő természet kincseinek dédelgetésére, a fekete barázdák megmunkálására, a város élelmezésére. Persze ezek is ...!
Mindezt a termelő, békés, erőt gyűjtő energiát azonban egybefoglalja, növeli, hatványozza az az intellektuális erőmennyiség, az a fogékony, kultúrszomjas, minden porcikájában magyar értelmiségi réteg, amely lelkes híve a magyar kultúra minden megrezdülésének. A legjobb, legértékesebb szelete ez Szolnok város társadalmának, amely otthont adott a magyar festőknek és képfaragóknak, amely szinte felissza érzékeivel a színház, az irodalom, a művészet, a rádió minden kultúrcsöppjét, amely az ellenállás türelmes hősiességével dacolt az oláh megszállás és a vörös garázdálkodás minden elrettentő kegyetlenségével.
Nincsenek ezerholdas határaink, anyagiakban szegények vagyunk, polgárságunk verejtékezve küzd a mostoha gazdasági viszonyokkal, de Damjanich vörössipkásainak Karger osztrák tábornok ágyúütegeit megrohamozó hősi kardja a munka szerszáma lett az utódok kezében. A feszültség, a lendület épp olyan gigantikus méreteiben, mint akkor, régen.
Ez az értelmiség plusz, ez a kulturális fogékonyság, ez a lázas tenni akarás birkózva a súlyos gazdasági helyzettel, egyenlőre csak a munka kalapácsával lát hozzá, hogy a romokat eltakarítva építsen. Ennek a műveltségnek, ennek a kultúrának messze elvilágító, lobot vető tűzhelyévé kell lennie elsősorban Szolnok városának, hogy elsőrangú fókusza, messze sugárzó metropolisa legyen az alföldi róna vidékeinek. Ennek az útjait és módjait keresve keressük Szolnokon mindannyian, polgárság és vezetőség egyaránt, akiknek e törekvés álomtalan álom, látás és mérés, bizakodás és dicsőség.

Tóth Tamás polgármester

A kanyargó, szőkevizű Tisza folyó partján fekszik Szolnok városa, mely a szemlélőben azt a hatást kelti, mintha a Tisza fényesen tündöklő ékköve lenne. Szolnok ugyanis a kommündúlás után gyönyörűen fejlődött, úgy középületeiben, mint magán épületekben.
Az érdeklődés középpontjában természetesen a közeli napokban megnyitandó fürdő áll. Az épület szép és jogos jövő reményében a Tisza partján épült. A közóhaj már rég felszínen tartotta a fürdő és ezzel kapcsolatban egy szálloda építésének szükségét, azonban a nehéz gazdasági viszonyok, a hiányzó megértés folyton hátráltatta ennek megvalósítását. A régi, már-már öregedni kezdő közóhaj végre is a város mai agilis, fiatal polgármesterének, dr. Tóth Tamásnak energiájával párosult buzgalma révén hamarosan testet öltött.
A Tisza partján az utóbbi években a város egy igen szép parkot létesített, ennek a közepén, a színház háta mögött épült fel a fürdő.
A fürdő berendezése teljesen modern és kielégít minden kényes ízlést, előkelő, a modern technika legújabb vívmányaival felszerelt berendezése magában foglal gőz, kád, iszap és hidegvíz-gyógyfürdőt, a legközelebbi jövőben Zander-berendezés is lesz. Az iszapfürdőkhöz kolopi iszapot használnak. Gyönyörűen berendezett hallok, olvasóterem, nagy terasz, egy mesebeli szép kék loggia, vadász szoba áll a fürdőközönség kényelmére és szórakoztatására. Éttermei és azok berendezése európai fürdőkre emlékeztetik a szemlélőt.
A fürdő vizét egy artézikút szolgáltatja, mely gazdaságosabbnak bizonyult, mintha a timsóval derített Tisza vizét használnák fel.
A kút fúrása még folyamatban van. Március hó közepén 624 m. mélységet érték el, ahol már gázzal gyengén statuált 40 C°-os meleg vízre bukkantak, mely elégséges a szálloda és a kádfürdők meleg vízzel való ellátására és e mellett nagy kalória megtakarítást jelent a gőzfürdő gőzzel való ellátásánál is. Szakemberek véleménye szerint 890 méter mélységben hőforrások vannak, melyek hőfoka olyan magas, hogy annak melege a szálloda és a fürdők központi fűtésére is alkalmas lesz.


Böhm és Hegedüs tervező irodája tervezte a fürdőt, melyből ez idő szerint még nem épült fel a nagy versenyuszoda, mely épületszárny a színház felé fog kiépülni és takarni fogja az artézi kutat és annak gépházát.
Dömény és Ehrlich kiváló építészmérnökök vállalkozásában épült fel a fürdő. Akinek módjában van a fürdőt alaposan megszemlélni, az megállapíthatja, hogy a vállalkozók a tőlük már megszokott gondos munkát végezték most is, mely őket jellemzi, s amely alapját képezi annak a bizalomnak, hogy mindig túl vannak halmozva munkával.
Szolnok város legközelebb bekapcsolódik a salgótarjáni villanyáram-fejlesztő telepe. Ez a vállalkozás igen szerencsés gazdasági politikának látszik, noha Szolnok ez idő szerint saját villanyáram-fejlesztő teleppel rendelkezik; mert amellett, hogy az áramot olcsóbban fogják a közönségnek szállítani, mégis mintegy másfél milliárdos megtakarítás mutatkozik, mely jövedelem a város továbbfejlesztésére használtatik fel. A jelenlegi városi villanytelep két évig még érintetlen marad és az esetleges áramzavarok elhárítására fog szolgálni, azután az épületet egy ipari szakiskola céljaira fogják felhasználni. A beruházási munkálatok közül mindenek előtt az utak kövezése fog befejezést nyerni, ahol azok még nem készültek el. Ezzel egyidejűleg a városi csatornázási munkálatok bővítése a legsürgősebb munka, melynek tervei és költségvetése már szintén készen van. Ez a beruházás körülbelül 35 milliárdba fog kerülni. A város építési programjában szerepel többek között a városi felsőkereskelmi iskola építése, több emeletes népiskola építése stb.
Az eddigi 300 ágyas kórház mellé a vármegye még egy 600 ágyas kórházat építtet állami támogatás mellett.
Közeljövőben kezdetét veszik az árvízvédelmi munkálatok is. Szolnok ugyanis kőrakpartot fog kapni, melynek kötelező részét, azaz a 6 m magasságot az állam építteti, az efölé emelkedő rész a város költségén fog felépülni. Ennek keretében a fürdő tiszai oldalán a Tiszába nyúló terasz fog épülni, mely a fürdőt nemcsak hatványozott mértékben lesz hivatva emelni, hanem azt a világvárosok fürdői közé is helyezni. Még sokat lehetne a város közeljövőben megvalósuló programjáról beszélni, de sajnos a helyszűke ezt nem engedi meg; egyet azonban meg kell állapítani, hogy ahol a vezetésben meg van az agilitás, az inventió és ezzel párosul a város közönségének segítő munkája, ott a város csak szép, boldog és nagy lehet.

Kovách Lajos

építész, 1907. év óta működik Szolnokon, azelőtt Szarvason és Kunszentmártonban állott az építőipar szolgálatában.
A mai generáció legkeresettebb építészei közé tartozik, melyre őt tervezéseinek ízlése, a beépítendő terület hasznos és olcsó kihasználása s mindenek felett megbízhatósága, tudása és szorgalma predesztinálja. Típusa azoknak az embereknek, kiket a csapások nem sújtanak le, ellenkezőleg, újabb munkára, küzdelemre serkentenek.
1908-ban Kunszentmártonban a róm. kath. templomot építi át, valamint a Kőrös-szálló vendéglőt és színházat építi fel ugyanott, nemkülönben a 16 tantermes, emeletes központi iskolát. Ugyanezen évben átalakítja gróf Bolza Pál és Géza kastélyát, ahol 250 m hosszú bástyafalat húzott, mely vízszabályozási munkát vont maga után.
Szolnokon 1911-ben az Ehrlich A. 3 emeletes bérházát, Deutsch Ernő 2 emeletes bérházát, 1923-ban a cukorgyár építkezéseit végzi, melyhez egy 2 emeletes bérház, iskola, munkáslakások és egy 800 vagon cukor befogadására alkalmas raktárépület tartozott.


Bogdánffy és Gerlóczy tervei alapján ő építette a szolnoki Bábaképzőt, a törvényszék II. emelet ráépítését, a kommün alatt teljesen összelőtt Barta-féle renoválást. Itt felemlítést érdemel az, hogy a legnagyobb veszélyben, három laikus ember segítségével dúcolta fel az épületet és mentette meg az összeomlástól. A kommün-rombolás restaurátiójának legnagyobb részét ő végezte.
A megyeház restaurálása, a város 3 emeletes bérház építkezése, a városi színház átépítése, Möller szesznagykereskedő amerikai hűtőházának és sörraktárának építkezése, mind az ő munkája.
Jászkarajenőn a Mira keserűvíz forrás építkezései 2 évig tartottak. Ez idő alatt 18 kutat, 7 drb szivattyúházat, töltő- és párolóépületeket. iroda- és lakáshelyiségeket magában foglaló épületet épített fel.
A felsorolt épületek korántsem merítik ki az ő munkásságát, mert ezenkívül számtalan köz- és magánépület felépítése fűződik nevéhez.
Nagy elfoglaltsága mellett egy tekintélyes téglagyárat is vezet, melyet bérletben bír és ahol évente 2 millió téglát gyárt, mellyel Szolnok és környékét látja el.

kőművesmester irodájába belépve, távolról sem gondoltam, hogy ott olyan emberrel fogok megismerkedni, kinek tudása, ízlése és építőipari intelligenciája őt a részére szabott kategóriából magasra kiemeli.
Már fiatal korában meglepő tervekkel lépett a pályázók sorába, s nem egy kitüntetést halászott el régi gyakorlattal bíró építészek, építésztanárok elől.


A karcagi városi takarékpénztár és bérház tervpályázatán első díjat nyert, másodikat Jendrasik. A szikszói iraelita templom tervpályázatán első díjat, a nagytapolcsányi községház pályázatán dicséretet nyert stb.
Már 25 év óta önálló, egyike a legrégibb kőművesmestereknek. Első nagyobb építkezése a szolnoki hitelbank emeletes háza volt. Nagyszalontáról az összeomláskor menekült Szolnokra, az előbbi helyen építette Nagy Gyula szép emeletes bérházát. Lajta Béla terve alapján ő epítette a Szolnoki Hitelbank régi házát. Saját terve alapján dr. Gettler Dezső, Horváth Sándor, dr. Hasznos József stb. családi házat, a Bohn műmalom és festékgyárat. A nagyszalontai csonkatorony restaurációja is az ő nevéhez fűződik. Ebben a toronyban vannak Arany János reliquiái elhelyezve. Specialistája a templomépítkezéseknek, legkevesebb ötven templomot épített fel.


Legutóbbi időben Szolnok részére tervezett egy moziszínházat, mely nemcsak méreteiben de beosztásában és berendezésében is amerikai jellegű. Különösen érdekes a tűzbiztonsági szempontból alkalmazott vészkijáratok megoldása, mely a két épület közé tervezett mozinál fogas kérdés volt.