A Balaton szolnoki tündére (4. rész)

»Most ... újabb készülő boldog házasságról adhatunk hírt. Az újabb eset hősnője Neuländer Sári, az 1931 nyarán megválasztott Balaton Tündére, a vőlegény pedig John Warren Godfroy, egy philadelphiai dúsgazdag hoteltulajdonos fia.
Neuländer Sárit, a szolnoki Strand Szépét az elmúlt szeptemberben választották meg Balaton Tündérévé a siófoki strandon, mintegy ötven ragyogóan szép fiatal lány közül. A karrierje tehát úgy indult, mint Simon Böskéé, aki Balaton Tündéréből lett Miss Magyarország, majd Miss Európa. A törékenyen karcsú, rózsásképű, kékszemű kis szolnoki lány arcképe a Színházi Élet hasábjain eljutott a világ minden részébe. Amerikában is sokan gyönyörködtek a nyár királynőjének képében. Közben a kislány életkörülményeiben változás állt be. A papa, akinek Szolnokon szabóüzlete volt, Budapestre költözött, lakást vett a Liszt Ferenc tér 6. szám alatt, és most mint egy szabász-szakiskola tanára működik Pesterzsébeten. Neuländer Sári is pesti lakos lett és Szolnokhoz a gyerekkori emlékeken kívül mindössze annyi kötötte, hogy a nővére továbbra is ott maradt, mint egy szolnoki bank hivatalnoknője.
Vele magával különben nem történt semmi nevezetes dolog mindaddig, amíg egészen mulatságos körülmények között el nem jutott hozzá egy Amerikából érkezett levél. A levelet egy dr. Szántó István nevű ügyvédismerőse írta, aki jelenleg tanulmányúton van Amerikában. A ceglédi fiatalember egyszer átvetődött a szolnoki strandra, és ott ismerkedett meg a körülrajongott szép lánnyal. Az ismeretség csak futólagos lehetett, legalábbis erre vall, hogy dr. Szabó István még a címét sem tudta a későbbi Balaton Tündérének, és így a levelet egy Philadelphiából hazarándult magyar ismerősére bízta, hogy valamilyen módon juttassa el azt Neuländer Sárinak. A philadelphiai magyar turista átadta a levelet egy szolnoki ismerős családnak, ez viszont eljuttatta Neuländer Sári nővéréhez, és így esett, hogy mire a levél Balaton Tündérének kezébe került, már egész Szolnok tudott a nagy esemény híréről. Mert érdekes volt, ami a levélben állt, annyi bizonyos.

„E sorok írója — szól a levél — az a ceglédi Szántó Pista, akivel maga a szolnoki strandon ismerkedett meg néhány évvel ezelőtt. Egyéb nevezetes esemény, sajnos, nem történt közöttünk, s így mindössze ennyivel tudom emlékezetét erősíteni.
Én jelenleg Philadelphiában tartózkodom, s véletlenül kezembe került a Színházi Élet 1931 szeptember 13–19-i száma, amely tele van a maga diadalával. Örömömben és büszkeségemben, hogy egy ilyen kedves ismerősömet választották meg Balaton Tündérévé, megmutattam a képét egy 28–29 éves amerikai barátomnak. Íme, mondtam, nemcsak nálatok, de Magyarországon is vannak szép lányok. Fiatal barátom sokáig nézte a maga képét és egyszercsak így szólt:
— Lehet, hogy Amerikában is vannak, de ilyen szép egy sincs!
Amikor megtudta, hogy ismerősök vagyunk, nem győzött eléggé kikérdezni. Minden érdekelte, ami maga körül történik, és egyszercsak azt vettem észre, hogy John barátom halálosan szerelmes magába. Megkért, hogy írjam meg ezt a levelet és kérdezzem meg magától, hogy szabad-e még a szive? Arra is kért, hogy küldjön neki dedikált fényképet, és a dedikáció mellé írjon pár biztató sort, mert ha ezt megkapja, rövidesen hajóra ül, átvitorlázik Európába és megkéri a kezét a kedves szüleitől.
A magam részéről csak annyit teszek hozzá, hogy a fiú nagyon csinos, szülei rendkívül vagyonosak, van négy autójuk, birtokaik és egy sereg pompás hoteljük Amerika nagy városaiban. Az itteni Chateau Crillon Hotelnek is ők a tulajdonosai. A neve John Warren Godfroy.”

Neuländer Sári természetesen megörült a levélnek, összeült tanácskozni a papával és mamával, és rövid tanácskozás után postafordultával két dedikált képet küldött John Warren Godfroynak. A fényképekhez természetesen levelet is mellékelt. Neuländerék pesti címére csakhamar kábel jött:

„Fényképem útban. Szüleim boldogan látnák a házasságot. Ha maga is úgy akarja, márciusban Pestre jövök. Stop.”

Ez a hadihelyzet ebben a pillanatban. Neuländer Sári, Balaton Tündére boldogan várja az amerikai vőlegényt. Úgy látszik, hogy a Tündérnek tündéri lesz a jövője is.«

Hogy valóban tündéri életet élt-e, azt csak ő tudná megmondani. A házasság azonban nem köttetett meg — legalábbis a (hiányzó) jelek erre vallanak.