1927. augusztus 21-én szépségversenyt rendezett Szolnok strandján a „Mindnyájunk Lapja” című, Budapesten megjelenő szépirodalmi, művészeti és társadalmi újság. A szervezés munkáját a „legolcsóbb magyar hetilap” egyik helyi munkatársa, Szandai Szabó Sándor író, szobrászművész vállalta magára. Az eseményt a strandon és a korzón szétszórt röpcédulákkal, valamint a Mindnyájunk Lapja városszerte osztogatott mutatványszámával hirdették. Így aztán rengetegen hömpölyögtek vasárnap délután a Tisza-hídon a strand felé, mely akkor a híd túlsó lejáratától felfelé fekvő tiszai partszakaszt jelentette. Különösen a város szépei várták nagy izgalommal a napot. Mi sem természetesebb: mindnyájan részt kívántak venni az elsőségért folyó nemes versengésben.

Három óra után a rendezők kiosztották a rajtszámokat. Négy órakor elfoglalta helyét a zsűri, melynek elnökévé Udvary Dezső festőművészt választották. A tagok a város potentátjai közül kerültek ki. Köztük volt dr. Kerekes Sándor főjegyző, dr. Halmos Andor tanfelügyelő, Polonkay Pál fogházgondnok, dr. Hegedűs József ügyvéd, egyben a Verseghy Kör titkára, Szandai Szabó Sándor, Rusznák Sándor és Margittay Jenő (a Mindnyájunk Lapja szolnoki, illetve budapesti munkatársai), valamint Grünwald Lászlóné a hölgyízlés képviseletében. Negyed ötkor a zsűri megkezdte működését. A szebbnél szebb leányok reménykedve lépdeltek az izzó homokon. Rendkívül szép idő volt, a napsugarak perzseltek, a levegő nem mozdult. A szemrevételezés után a döntnökök visszavonultak, és elkezdték a szavazatok összeszámlálását. Körülfogták őket a szurkolók, akik izgatottan várták az eredményt, melyet öt óra után hirdettek ki.

A vágyva vágyott első helyezést Rácz Joli vívta ki 63 ponttal. Második Szegő Tusi (53 pont), harmadik Rácz Stefi (44 pont), negyedik Mály Bubus, ötödik Kövesdi Ilonka lett. A trikó, azaz alakversenyt Czene Varga Ferencné nyerte meg 46 ponttal. Második Szegő Tusi, harmadik Krüner Lívia, negyedik Kovács Lilike, ötödik Gro Évi lett. A gyermekek versenyében Goldman Évike és Gombos Lacika aratott győzelmet.

Mindegyiküket megéljenezték. A nyertesek a város vállalkozói által felajánlott értékes ajándéktárgyakat kaptak, hogy életük végéig emlékezzenek ifjúkori hódításaikra.

Az egyik helyi újság beszámolója szerint: „a szépségverseny első három helyezettje igazán megérdemli a győzelmet, mert Rácz Jolynál, Szegő Tusinál és Rácz Stefinél szebb lányokat hiába keresne még Diogenész is a lámpával, s aki náluk szebb az már csal.”

Bécsi József operatőr — Letzter József rendező irányítása mellett — celluloid szalagra rögzítette a versenyt. A megyei lap költői lelkű tudósítója így elmélkedett ennek kapcsán: „Mennyi leányálom szunnyad a filmtekercsben? Hányan szeretnének karriert csinálni e filmen az irigyelt mozihősnők mintájára? Annak csak a jó Isten a megmondhatója. És vasárnap a szolnoki szépek szembenálltak a filmfelvevő géppel, mely sok leány egyetlen vágyát elégítette ki.”

A versenyzők, szurkolók és bámulók hada e szépszemle után a Tisza hűs habjai között keresett enyhülést a nap forró sugarai elől. Mi pedig reménykedjünk, hogy egyszer még előkerül ez a szépség-, divat- és helytörténeti szempontból egyaránt izgalmas filmszalag, s talán az ükmamakorú résztvevők közül is rácsodálkozhatnak néhányan egykori önmagukra vagy "vetélytársukra".