3. oldal

A TISZAZUGI ARZÉNÜGY HÍREI A SZOLNOKI SAJTÓBAN
1929–1933

Összeállította: Kósa Károly
4/11. oldal


5. oldal

A Tiszazugi méregkeverők
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/3. 1930. jan. 9. p. 3.)
bűnügyének legközelebbi főtárgyalása a szolnoki kir. törvényszéknek dr. Fuchs Gyula törvényszéki elnök büntető tanácsa előtt folyó hó 17-én lesz. A vádat Kronberg János kir. ügyész, e szövevényes mérgezési bűnpereknek nagy szaktudással és gondos tanulmánnyal végzett előadója képviseli. A mérgezési bűnperek között ez lesz a legsúlyosabb vádakkal terhelt bűnösök kérdőre vonása. Ugyanis Kardos Mihályné sz. Szendi Mária 1919. november hó 19-én első házasságából született fiát, Kovács Sándort ölte meg. 1922 április hóban férjét, Kardos Mihályt mérgezte meg. 1924 tavaszán Földváry Károlynak mérgezett bort adott, hogy azt megölje. A másik vádlott, Dari Júlia Földváry Károlyné megölte férjét, Földváry Károlyt 1924 áprilisban — és vadházasságba került Tóth Lászlóval. 1922 október hóban édes anyjának, Dari Lászlónénak adott mérgezett pogácsát — és 1926 augusztus hóban szeretőjét, Tóth Lászlót is, kivel vadházasságban élt, megmérgezte. Az eddigi tárgyalások során ily nagy bűnlajstrommal vádolt méregkeverő asszonyok még nem állottak a büntető bíróság előtt.

Holnap pénteken január hó 17-én lesz a harmadik arzén pör főtárgyalása
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/5. 1930. jan. 16. p. 3.)
A szolnoki törvényszék dr. Fuchs-tanácsa holnap pénteken, január 17-én tartja meg a tiszazugi méregkeverő asszonyok bűnügyében a harmadik főtárgyalást, amely valamennyi között a legérdekesebbnek készül. Az eddigi s az ezután következő gyilkossággal vádolt asszonyok ugyanis valamennyien földhözragadt, szegény sorsú lakói voltak Tiszazugnak, ez a két vádlott azonban módos asszony, mind a kettőnek földje, háza, szép vagyona van és az ő esetükben nemcsak a pénz, hanem a szerelemféltés is átszövi a gyilkosságokat.
Az első vádlott Földvári Károlyné, akit a szolnoki királyi ügyészség három rendbeli gyilkossággal vádol. Földváriné a vádirat szerint meggyilkolta férjét, édesanyját, valamint vadházastársát, Tóth Lászlót. A másik vádlott, Kardos Mihályné gyilkosságért és egy gyilkossági kísérletért felel a bíróság előtt.
Kardosné a vád szerint férjét tette el láb alól és 24 esztendős fiát meg akarta ölni.
E bűnper főtárgyalása iránt az egész megyében nagy érdeklődés nyilvánul.

Földvári Károlyné, szül. Dari Júlia
A kép forrása: Bodó Béla: Tiszazug. N. Y. 2002.

A nagyrévi gyilkos asszonyok bűnügye
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/6. 1930. jan. 19. p. 2.)
A szolnoki kir. törvényszék dr. Fuchs Gyula elnöklete alatt Folkusházy Sándor, dr. Kovács Géza bírák és dr. Molnár László jegyzőből alakult tanácsa f. hó 17-én és 18 napján tartott tárgyalás után ítélkezett az arzénmérgezés által elkövetett többszörös gyilkossággal vádolt asszonyok felett.
Dr. Kronberg János kir. ügyész özv. Földvári Károlyné sz. Dari Júliát először férjén, Földvári Károlyon majd a vele vadházasságban élő Tóth Lászlón, végül édes anyján, Dari Lászlónén — ez utóbbinak mérgezett pogácsában, az elsőnek borban a másodiknak levesben beadott arzénnel — elkövetett gyilkossággal vádolja. Ez mindent tagad.
Özv. Kardos Mihályné u. Szendi Mária 63 éves nagyrévi lakost első házasságából származott fián Kovács Sándoron, majd férjén Kardos Mihályon, kinek három ízben, előbb borban, majd pálinkában, legutóbb levesben beadott arzénnel elkövetett gyilkossággal vádolja. Kardosné előbb beismerésben van, majd tagad, végül vallomását oda módosítja, hogy a mérget nem ő, hanem az öngyilkos Fazekas Gyuláné — az ő tudta és beleegyezésével — adta be. Dr. óvári Papp Gábor egészségügyi főtanácsos és dr. Orsós Jenő kórházi főorvos orvosszakértők Tóth László, Kovács Sándor és Kardos Mihálynál az arzénmérgezést határozottan megállapítják, e véleményhez dr. Kelemen Ede ellenőrző orvosi szakértő is hozzájárul, míg Tóth Sándorra nézve, kinek gyomorfekélye volt, ellenkező véleményt terjeszt elő. A vádlott védője, dr. Virágh Gyula az ellenvélemény alapján e kérdést eldöntés végett az országos igazságügyi orvosi tanácshoz kéri felterjeszteni. A halasztási indítványt a törvényszék elutasítja. A védő semmiségi panasszal él.
Két nap alatt a kir. Törvényszék 70 tanút hallgatott ki. Kronberg kir. ügyész hangulatos vádbeszéde bevezetésében az anyai szív megbocsátó példájára hivatkozva a bűntények részletes megállapításával, amidőn lesújtó vádját bevégzi, mindkét vádlottra kötél általi halált kér. Dr. Virágh és dr. Kovács védő ügyvédek tartalmas védbeszédeket tartanak védenceik érdekében, mire a Törvényszék ítélethozatal végett visszavonul.
Este 7 órakor dr. Fuchs Gyula elnök a következő ítéletet hirdeti ki:
A kir. törvényszék özv. Kardos Mihálynét fia, Kardos Sándor és férje, Kardos Mihályon elkövetett kétrendbeli gyilkosság miatt kötél általi halálra ítéli. Ellenben özv. Földváry Károlynét az emelt három rendbeli gyilkosság vádja alól felmentette, és azonnal szabadlábra helyezi. Kir. ügyész az elsőre nézve az ítéletbe megnyugszik, második vádlottra nézve a szabadlábra helyezést megfellebbezi. Kardosné fellebbez és kegyelmet kér.

A szolnoki fogházból hazaengedtek egy arzénmérgezéssel vádolt nagyrévi asszonyt
24 óráig mulattak a rokonok és ismerősök Nagy Károlyné szabadulásának örömére
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/7. 1930. jan. 23. p. 2.)
Még meg sem száradt a tinta a szolnoki királyi törvényszék ítéletén, amely halálbüntetéssel sújtja Szendi Máriát, máris újabb eseménye van a tiszazugi arzén-pörnek.
A múlt év augusztus 6-án letartóztatták a csendőrök Nagy Károlyné Maróthy Zsuzsanna nagyrévi asszonyt. Az volt ellene a gyanú, hogy megölte első férjét, Takács Lajost. Nagyné az első perctől kezdve tagadott. Ártatlanságát hangoztatta a csendőrség, valamint a vizsgálóbíró előtt. A gyanúokok mégis indokolttá tették Nagyné letartóztatását, akit a csendőrök be is szállítottak a szolnoki ügyészség fogházába.
A szolnoki ügyészség Nagyné fogva tartása mellett volt, és a vizsgálóbíró elrendelte vizsgálati fogságát. Sehogy sem tudott ebbe belenyugodni a férje, Nagy Károly. Ügyvédjük, Móra Lajos dr. felfolyamodást jelentett be a vizsgálóbíró végzése ellen, kérte, hogy Nagyné ellen szabadlábon folytassák le az eljárást, mivel vagyona van, nem kell tartani a szökésétől. A felfolyamodás akkoriban nem járt eredménnyel.
Nemrég Móra Lajos ügyvéd kérelemmel fordult a szolnoki törvényszékhez és 4000 pengő óvadék ellenében kérte Nagyné szabadlábra helyezését. Rámutatott beadványában, hogy az országos bírósági vegyész véleménye szerint Nagyné első férje nem arzénmérgezés következtéken halt meg. Nagyné ellen nem is gyilkosság, hanem gyilkosság kísérlete címén folyik eljárás, mert állítólag adott be mérget Takács Lajosnak mégis, csak nem halálos adagot.
A védő kérelmét a szolnoki törvényszék vizsgálóbírója és a vádtanács is elutasította. Az elutasító határozatot felfolyamodták a budapesti táblához, amely megváltoztatta a vádtanács döntését és négyezer pengő óvadék ellenében elrendelte Nagyné szabadlábra helyezését.
A fogházból szabadult asszony fia autót fogadott Szolnokon, autón vitte Nagyrévre az édesanyját. A falu népe, amely már tudott a tábla döntéséről, kíváncsian várta Nagynét, akinél százötvenen jöttek össze lakomára a szabadulás örömére.
Délután két óra tájban érkezett haza Nagy Károlyné és még másnap délután két órakor is folyt a dínomdánom. Huszonnégy óráig mulattak a nagyréviek Nagy Károlyné hazatérésének örömére.

A tiszazugi méregkeverő asszonyok
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/7. 1930. jan. 23. p. 3.)
bűnpöreiből legközelebb Varga Gyulánéra kerül a sor, kinek főtárgyalását, mint értesülünk az elnök február 7-ére tűzte ki. Vargáné a háborúból hazakerült férje és nagybátyjának meggyilkolásával van vádolva.

A mérgezési pörök főtárgyalása
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/10. 1930. febr. 2. p. 2.)
során f. hó 7-én a Varga Gyuláné elleni bűnügy főtárgyalása következik. Vargáné a világháborúban szeme világát vesztett férje meggyilkolásával vádolva kerül bírái elé.

Életfogytiglani fegyházra ítélték Varga Gyulánét, aki arzénnel megmérgezte háborúból hazatért vak férjét
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/12. 1930. febr. 9. p. 3.)
Pénteken tárgyalta a negyedik arzén ügyet dr. Fuchs Gyula, a törvényszék elnöke. Vádlott Varga Gyuláné sz. Sülye Mária, aki kétrendbeli gyilkosság bűntettével vádolva állott bírái előtt. Szörnyű vád... Megölte háborúból hazajött vak férjét, Jóljárt Istvánt és megölte rokonát, Ambrus Mihályt.
Sülye Mária tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, mert szerinte a gyilkosságot Fazekas Gyuláné, az öngyilkos bábaasszony követte el s ő csak a bűncselekmény elkövetése után tudta meg a szörnyű esetet. A per korona tanúja a halálra ítélt Kardosné azonban reá vallott. Az elhunyt bábaasszony ugyanis egy alkalommal azt mondotta Kardosnénak, hogy a vádlott tartozik neki, és nem akar fizetni, már pedig Kardosné szerint az az asszony, aki a bábával összeköttetésben állott, az feltétlen gyilkolt is. De ellene vallottak a nyomozást vezető kihallgatott csendőrök is, mert előttük a vádlott bevallotta, hogy ő kért a bábaasszonytól csillapító orvosságot és azt több adagolásba be is adta férjének.
A perbeszédek folyamán dr. Kronberg ügyész és Ács Albert védő között élénk összecsapások voltak. A vád bizonyítva látta a gyilkosságot, míg a védelem szerint semmi nemű bizonyíték nincs az asszony ellen.
Este fél 7-kor hirdette ki az elnök a törvényszék ítéletét, mely szerint bűnösnek mondja ki Varga Gyulánét a BTK. 278 §-a szerinti gyilkosság bűntettében és ezért az enyhítő körülmények figyelembe vételével életfogytig tartó fegyházra ítéli.
A vádlott a bűnösség megállapítása miatt, az ügyész pedig A halálbüntetésre való súlyosbításért jelentett be fellebbezést.

Egyike lesz a legérdekesebbnek a pénteki arzén főtárgyalás
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/13. 1930. febr. 13. p. 3.)
Pénteken újra egy bűnös felett ítélkezik a törvényszék Fuchs tanácsa. Vádlott Cseri Lajosné sz. Szűcs Lídia tiszakürti lakos, aki azzal a szörnyű váddal áll bírái elé, mert 1926. október 17-én teába beadott arzénnel megmérgezte apját és anyját. Az első tiszakürti ügy iránt roppant érdeklődés nyilvánul meg, s mint értesülünk, több külföldi újság is bejelentette megjelenését.

Halálbüntetéssel sújtotta a bíróság a szülőgyilkos tiszakürti asszonyt
   (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLI/14. 1930. febr. 16. p. 2-3.)
Pénteken hatodízben tartott a törvényszék Fuchs tanácsa főtárgyalást a sorozatos arzén ügyekben és hozta meg a harmadik halálos ítéletet.
A legantipatikusabb és a legvisszataszítóbb vádlott volt valamennyi között a mostani Cseri Lajosné sz. B. Szűcs Lídia, aki a létező legnagyobb bűnt követte el: megölte szülőanyját és megölte édesapját.
Tagadott! Ártatlan embereket akart a vádlottak padjára ültetni, hogy bűnös lelkét megmentse az életnek.
Cseri Lajosnét a kir. ügyészség vádolta 2 rendbeli gyilkossággal, melyet azáltal követett el, hogy 1926. október 14-én reggel teába beadott arzénnel megmérgezte apját és anyját. A vádlott azt beismerte, hogy ezen a bizonyos reggelen tényleg teát főzött és azt ő adta át szüleinek, azonban azt állította, hogy a teába tett pálinkát apja hozta Kovács Sándornétól és a méreg csak ebben a pálinkában lehetett.
A tanúk azonban mást vallottak; Kovács Sándorné tagadta, hogy az elhalt Szűcs István azon a reggelen nála pálinkáért járt volna, sőt esküvel megerősített vallomásában még azt is állította, hogy abban az időben pálinka házánál egyáltalán nem is volt. A többi tanúk, Tálas Mihály és Tálas Mihályné pedig szintén eskü alatt vallottak, hogy az elhaltak haláluk előtt panaszkodtak, hogy mióta a vádlott a teát beadta, állandóan hányingerük és görcseik vannak.
Dr. Kronberg János ügyész bizonyítottnak látta a bűncselekmény elkövetését és tekintettel az anyagi halmazatra és az elkövetett bűn rettenetes súlyára, halálbüntetést kért.
Dr. Radnai és dr. Lévay védők viszont nem láttak semmi bizonyítékot a bűnösség mellett s szerintük csupán gyanúokokra alapított vádat láttak fennforogni, s ezért felmentést kértek.
Este fel 7 órakor hirdette ki dr. Fuchs elnök a törvényszék ítéletét, mely bűnösnek mondta ki Cseri Lajosnét 2 rendbeli gyilkosság bűntettében és ezért őt összbüntetésül kötéláltali halálra ítélte.
A vádlott a bűnösség megállapítása miatt fellebbezett, de minden körülményre való tekintettel kegyelemért is folyamodott.

Dr. Fuchs Gyula
törvényszéki elnök
Dr. Papp Gábor, óvári
egészségügyi főtanácsos
Dr. Orsós Jenő Imre
törvényszéki orvosszakértő
A képek forrása: Hirn László–Zsadányi Oszkár: Szolnoki fejek. Szolnok, 1928.

Pénteken újabb arzén főtárgyalás lesz
   (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, XLI/15. 1930. febr. 20. p. 3.)
Pénteken egy újabb ítélet fog elhangzani az arzén perek sorozatában. Vádlott Földvári Sándorné nagyrévi asszony, akit az ügyészség azzal vádol, hogy arzénnel megmérgezte férjét és vadházastársát. Földváriné tagadja bűnösségét, azonban a vizsgálat során a tanúk ellene vallottak. A védelmet dr. Kovács Gábor látja el.

Karcagon is arzénmérgezésről suttognak
Felbontották Bácsi Péter sírját
   (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, XLI/27. 1930. ápr. 3. p. 2.)
Karcagon a Szívós temetőben felbontották a tíz év előtt hirtelen elhalt Bácsi Péter gazdálkodó sírhalmát, mert a szolnoki ügyészségre olyan feljelentés ment, hogy nem természetes halállal múlt ki, hanem arzénmérgezés következtében. A boncolást a szolnoki törvényszék orvosai végezték, akik az elhunyt belső részeiből és a földből is hét üvegbe tettek részeket, azokat egy bádogládába lecinezve, felküldték az országos bűnügyi vegyvizsgáló állomáshoz. Bácsi Péter hullája tíz év után meglepően ép volt. De teljesen olvasható volt a koporsón levő felírás is: „Nyugodj kedvesem, pihenj”!


Előző oldalVissza az első oldalraKövetkező oldal

Kezdőlap
Adattár