Biró Mátyás (Kunszentmárton, 1859. – Fegyvernek, 1930.) vármegyei tisztviselő volt. Ő valószínűleg házasság útján vált fegyverneki birtokossá. Az 1897. évi címtár a fegyverneki földtulajdonosok között említi Szeidenleder Józsefet. Az ő lánya volt Szeidenleder Lenke, Bíró Mátyás felesége. Feltehetően a birtokkal együtt jutottak hozzá a Fegyvernek belterületén már akkor, s ma is álló, a szecesszió stílusjegyeit magán hordozó földszintes kúriához.

A mai nevén Örményes-Bírómajorban (Örményes 1950-es önállóvá válásáig Fegyvernek külterülete volt) álló, szintén szecessziós stílusú kastélyt azonban már ők emelték — egy régebben ott álló épület kibővítésével — a XX. század elején. Ezt egyrészt gazdaságuk, másrészt a Budapest-debreceni vasút megállóhelyének közelsége indokolhatta. A téglalap alakzatot egyik végén már akkor is négyzetes alapú, csúcsos sisakban végződő emeletes torony zárta le két hozzá kapcsolódó nyolcszögletű tornyocskával, melyek két pillérrel egy emeleti teraszt tartanak. A másik végén lévő négyszög alaprajzú szárny valószínűleg akkor is télikertnek adott helyet.

Az épület főszárnyára az 1920-as években emeletet húztak. Ekkor a homlokzatokat historizáló jellegű, neobarokk formaelemekkel alakították ki. Ezt a bővítést már valószínűleg fiuk számára végezték a tulajdonosok.

Biró Zoltán 1898. szeptember 1-én született Szolnokon. Az elemi iskolát Örményesen végezte, majd a szolnoki Verseghy Gimnáziumba járt. 1923-ban jogi, 1925-ben államtudományi doktorátust szerzett. Ezután külföldi tanulmányútra ment, s — egy 1935. évi életrajzi adattár szerint — „1928-ban vette kezelésbe 288 holdas öröklött birtokát, gazdasági épületei a legmodernebbül vannak berendezve, csatornázással, vízvezetékkel, villanyvilágítással. Yorkshirei sertései országszerte híresek és keresettek. Különlegessége, hogy 20 holdon napraforgót termel, ezt külföldre szállítja”. Biró Zoltán képzőművészeti és irodalmi tevékenysége szintén jelentős. Éveken keresztül a Tiszamenti Szemle című folyóirat főmunkatársa és „házigazdája” volt. „Az Erdélyi Helikon br. Kemény János marosvécsi várkastélyában talált otthont. A Tiszamenti Szemle pedig dr. Biró Zoltán főszolgabíró, földbirtokos fegyverneki tornyos kastélyában kapott hajlékot. Hisszük, hogy a fegyverneki kastély is vár lesz nemsokára: az Alföld irodalmi életének fellegvára” — írta a lap főszerkesztője.

Biró Zoltán 1928-ban részt vett a New York-i Kossuth-szobor avatására szervezett „zarándoklaton”, melynek élményeiről Amerika – magyarok a modern csodák világában című könyvében számolt be. 1935-ben jelent meg Fények és árnyak című frontregénye. 1944-ben adta nyomdába Tűnő Európa című útleírását 49 rajzával és 116 fényképével. 1945-ben elhagyta az országot, hiszen földbirtokosként nem sok jóra számíthatott, s az évtized végén az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Az 1960-as években visszatért Európába. 1966-ban Madridban egy „B. Z.” című könyvecskében tették közzé a II. világháború után Európa szabad országaiban készült grafikáit angol, német és magyar nyelvű kommentárral. 1967-ben a burgenlandi Pinkafőre költözött, és Felsőőrött hunyt el utód nélkül 1979. augusztus 23-án. (Részletesebb életrajz: „Mint tűnő álom...”)

Egy emlékirat szerint a kastély parkjában temettek el a román megszállás idején megölt négy cselédet, köztük a 90 éves Vizi Gáspárt. Más forrás szerint egy olyan síremlék (is?) volt itt, melyet — nyilvánvalóan 1945 után — a következő felirattal jelöltek: „Örök hála a hős Vízkeleti családnak, akik az 1919-es Tanácsköztársaságot követő terrorhullám áldozatai lettek”.

A II. világháború után gépállomássá alakították a majort. Az 1940-es évek végén szobrot állítottak — Ungvári Lajos alkotását — a parkban egy cséplőgép által halálosan megsebesített lány emlékére. 1968-ban az Április 4. Gépgyár megvásárolta a majort, s a kastélyban irodákat helyeztek el.

Az erősen leromlott kastély a rendszerváltás után magántulajdonba került, s új tulajdonosai a felújítás mellett döntöttek. Mészáros János építész tervei alapján 2004-ben kezdődött a munka, mely — források hiányában — évek óta áll. Az épület állaga nem romlik, ám a belső tér és a környezet kialakításához pályázati támogatást várnak a tulajdonosok, akik közcélra szeretnék felhasználni Biró Zoltán egykori tornyos kastélyát.