Tücsök & Blogár - 007

 Habsburg Ottónak szolnoki nevelője is volt? 2011. júl. 16.
A Szolnok és Vidéke című lap egyik 1927. évi száma érdekes cikkecskét közölt. Több régebbi híradására hivatkozva — melyeket még nem sikerült fellelnem — leírja, hogy Magyary Gyula (Szolnok, 1901. okt. 12. – Róma, 1988. jan. 9.) római katolikus pap, hittanár szoros kapcsolatban állt a Habsburg családdal, s hogy az előző években az akkor tizenéves, 2011-ben elhunyt Habsburg Ottó nevelője volt. Idézem a cikket teljes terjedelmében, két fotóval kigészítve:
Magyary Gyula dr. s a királyi család
Olvasóink bizonyára emlékeznek még arra a híradásunkra, amelyben azt jelentettük, hogy Magyary Gyula dr. hittanár már két ízben volt kint a királyi családnál, s ott hosszabb időt töltött a kis király társaságában. Jelentettük akkor azt is, hogy a királyi család milyen meleg közvetlenséggel viseltetett a hittanár iránt. Sőt, a hittanár már az első látogatáskor annyira megnyerte a királyi család rokonszenvét, hogy a királyné különleges megbízást adott neki. Megbízta, hogy a Madeira szigeten nyugvó mártír király sírkápolnája részére oltárterítőket vigyen Magyarországról. Magyary Gyula dr. a következő évben ennek a megbízásnak eleget is tett.
Az összeköttetés még ma sem szakadt meg, mert még ma is gyakran felkeresi leveleivel a királyi családot, amelyekre mindig megkapja a választ is. Egy ilyen választ sikerült megszereznünk, amelyet teljes terjedelemben itt közlünk:
Lequeitio, 1927. ápr. 27.
   Főtisztelendő Úr!
Kerszenbrock grófnő, aki momentán elutazott, kért engem, hogy az Ön március 14-iki levelét a legszívélyesebben köszönjem meg és kérjem Önt, hogy bocsásson meg, hogy a válasz oly későn érkezik.
Nagy és fájdalmas örömmel kapta meg Őfelsége, a Királyné a szép és oly szimbolikusan összeállított képet, melyet az Ön szülei Őfelségének a szomorú április 1-i évforduló alkalmából ajánlottak föl és kéri Önt, szíveskedjék szüleinek az Ő legmagasabb nevében legmelegebb köszönetét tolmácsolni a szeretetteljes és hűséges megemlékezés ezen jeléért.
A királyi gyermekek Őfelsége, a Király és Etelka főhercegnő  kivételével egész mostanáig a Pyrreneusokban voltak s nagyon örültek a hónak, a hegyi levegő nagyon használt nekik, a kis Fenségek mind egész megbarnultak és nagyon jó színben vannak. A húsvéti napokra Őfelsége a király is testvérkéinél volt.
   Legfelsőbb megbízásból:
   Báró PEREIRA NÁNDOR sk.

 Rejtett sörösdoboz-galéria Szolnokon 2011. júl. 16.
Sörösdoboz-galéria. Fotó: Kósa Károly, 2011.
A beszerzésben oroszlánrészt vállalt a "blogger"; a kiürítés, valamint az installáció a gyűjtő áldozatos munkája.

 Spányi Béla: Szélmalom Szolnok mellett 2011. júl. 16.
Spányi Béla első tárlaton szerepelt festménye „Szolnok mellett tüntet föl egy szélmalmot, sok vidéknek ezt az egyetlen monumentális épületét, mely a falu, vagy város széléről ural mindent, kihívólag. Don Quijotte ma már nincs, a ki szembeszálljon vele, hanem vannak karcsú kéményű gőzmalmok, melyek rendesen le is győzik.
A festmény nyugodt, csöndes hangulatú. A háttérben az utolsó házak látszanak, középen a lomha alkotmány áll, hadonázó karjaival; az előtér sima parlag, melyen liba-csoportok fehérlenek.
Az egész egy kis falusi kép, melyet a természet bája alig ékít egyébbel, mint kék éggel, zöld gyeppel, egy pár fával, az is a falu fehér házai körül kandikál ki. De felkölti azon eszmélkedést, melyet úgy falu végen sétálva érezhet mindenki, hová csak távolból hallatszik a munkások szava, a falubeli ebek egy-egy vakogása, s hol a szomszéd, meg a komámasszony réczéi s ludjai az uralkodó lények, s hol a gúnár annál jobban megsziszegi, minél urasabban van öltözve valaki, sőt meg is csipkedi, ha a libapásztor akkor éppen nagyon eltalált merülni a négylevelű szerencsefű keresésében, vagy lesi, hogy a csigabiga mikor nyújtja ki szarvát az ő biztató verseire.” (Vasárnapi Újság, 1874. febr. 8.)

 Pávay Sándor kanonok emlékezete 2011. jún. 29.
Pávay Sándort (Eger, 1908. márc. 23.–Miskolc, 2003. márc. 8.) "Dr. Szmrecsányi Lajos érsek szentelte pappá  1932. június 19-én Egerben. Káplánkodott többek között — írta Hetényi Varga Károly a Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában című könyvsorozatának 3. kötetében — Sajószentpéteren, Ecséden, Gyöngyösön, Diósgyőrött. 1941-ben kerül Nagyiván községbe, itt éli végig a háború éveit, s innen helyezik el 1949-ben Mesterszállásra plébánosnak. Meghurcoltatása a Nagyiván községben töltött nyolcesztendös működése idején történt. Csupán azért, mert becsületes, tiszta életű pap akart maradni. [...] Pávay tisztelendő urat izgatással vádolták a bíróságon, de valódi vétke az volt, hogy ellenállt egy csábításnak. A kísértő ezért feljelentette. A falu lakossága fel volt háborodva. Ha papjukat a tisztasághoz való hűsége miatt börtönbüntetésre ítélik, Putifár feleségének nagyiváni utódja bizton számíthat a népharagra. Megérezte ezt a csábító, talán kissé magába is szállt, és a per folyamán visszavonta vádjait. Ha ezt nem teszi, Olti Vilmos bíró valószínűleg kemény ítélettel jutalmazza az egyiptomi Józsefként viselkedő tisztességes lelkészt. Pere ilyenformán erkölcsi győzelemé is vált."
1960-ban érseke Jászladányba helyezte át. Innen ment nyugdíjba 1989-ben, de itt élt élete végéig a klasszicista műemlék plébánia-épületben. (A fenti képeket is itt készítettem 2001-ben.) Megírta visszaemlékezéseit, támogatta a jászladányi Orosz István életrajzának megjelentetését (Egy magyar szentember. Szolnok, 1991.; az 1942. évi  kiadás hasonmása), szeretettel őrizte Orosz István tárgyi emlékeit (csengőjét, olvasóját). Lásd még: ezt!

 Déli harangszó Szolnokról, a belvárosi nagytemplomból 2011. jún. 20.
A szolnoki ferences (belvárosi) templom tornya. Fotó: Kósa Károly: 2005.06.22.
   A Tisza és a Zagyva összefolyásánál elterülő árvízmentes magaslat már az újkőkor kezdetekor is lakott volt. A honfoglaló magyarok emlékét ötvösművészetük remeke, az aranyozott ezüst Strázsahalmi tarsolylemez őrzi.
   A város nevét először I. Géza királyunk 1075-ben kibocsátott oklevele, a garamszentbenedeki apátság alapítólevele említi. Névadója az 1046-ban Gellért püspökkel együtt vértanúhalált halt első ispánja volt.
   A ferencesek a török kiűzése után telepedtek meg Szolnokon, ahol ki is tartottak rendházuk 1950-ben történt feloszlatásáig.
   A Giovanni Battista Carlone tervei alapján épült templomuk és rendházuk együttese 1754-ben nyerte el mai formáját. A Szentháromság tiszteletére szentelt Isten házát napjainkban leginkább belvárosi nagytemplomként emlegetik.
   Itt kapta meg a keresztséget 1757-ben Verseghy Ferenc nyelvész, költő, a magyar felvilágosodás jeles alakja, s kriptájában helyezték örök nyugalomra Meszlényi Rudolf és Kossuth Zsuzsanna egyéves kisfiát, Rudolfot, aki a Pestről Debrecenbe történt menekülés közben Szolnokon hunyt el 1849. január 9-én.
   A délidőben megszólaló, a Szentháromság tiszteletére szentelt tizenkét mázsa harminchárom kilós harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1924-ben. Ez a harangszó üdvözli a 2011. június 24–25-i VII. Váci Egyházmegyei Találkozó résztvevőit is.


Ez az általam írt javaslat. A Kossuth Rádióban 2011. jún. 20-án (és 24-én) elhangzott ismertető elolvasható a rádió honlapjáról.

 Visszakerül az utcának nevet adó szobor  2011. jún. 19.
Szűz Mária-szobor, Szolnok. Fotó: Kaposvári Gyula, 1951.
Az AURIGA Sport és Szabadidős Klub
/Civil Városmarketing Kerekasztal/
szeretettel meghív minden érdeklődőt
„Házunk tája” című honismereti sorozatának következő előadására:

A szolnoki Mária szobor története
Előadó: Kósa Károly

2011.06.22. (szerda) 17 óra
Helyszín: Civil Ház
Szolnok, Baross út 56.
Szűz Mária-szobor, Szolnok. Fotó: Kósa Károly, 1995.
A szolnoki Mária utcának nevet adó, 1847. május 24-én „a Boldogságos Szűz Mária és Szt. Flórián mártír tiszteletére emelt szobor" hányatott sorsán kívül szó lesz jobb sorsra érdemes köztéri alkotásainkról, valamint a Szolnok és Vidéke Ipartestület 2010-ben felújított székházának falfülkéibe készítendő portrékról.
(A szobor történetének leírását lásd honlapomon: "...közpártfogás alá vétel elhatároztatott")

 A Szolnok és Vidéke Ipartestület székházának (leendő) szobrai 2011. jún. 9.
Lengyel Antal-portré A magyar ipar úttörői című albumból (Bp. 1887.)
A Szolnok és Vidéke Ipartestület fennállásának 125. évfordulójára 2010-ben felújíttatta székházát. Az utcafronton két szoborfülke még üresen árválkodik, és korabeli feljegyzések, fotók híján nem tudni, kiknek a képmásai díszítették akkoriban. “Úgy döntött az elnökségünk, hogy ugye Széchenyi Istvánt, mert ő kezdeményezte az ipartársulatok megalakulását, ebből lettek az ipartestületek, illetőleg az iparosok védőszentjét, Szent Józsefet szeretnénk a szoborfülkékbe elkészíteni...” — mondta Rusa Attila igazgató. Kreutzer Balázs A magyar ipar és kereskedelem országos albumában (Bp. 1896.)
A fenti pár sor a SzolnokTV Aktuális című műsorának 2011. június 7-i adásában elhangzott szöveg összefoglalása.
Azt én sem tudom, elkészültek-e a szobrok, de hogy kiket kívántak megmintáztatni, azt tud(hat)juk.
Az ipartársulat, illetve az ipartestület megalakításában és vezetésében két férfiú játszotta a legfontosabb szerepet: Lengyel Antal és Kreutzer Balázs. Emlékükre 1900-ban kb. életnagyságú portrét festetett az ipartestület Illés Antal szolnoki festőművésszel. (A Lengyel Antalt ábrázoló alkotás jelenleg a Damjanich Múzeum gyűjteményében található,
s nem lehetetlen, hogy a Kreutzer-portré is lappang valahol.)
Egy korabeli laphír szerint a szolnoki ipartestület 1930. máj. 25-i közgyűlésének egyik tárgya Kreutzer Balázs és Lengyel Antal „mellszobrának elkészítése és az Ipartestület székházának utcai falában leendő elhelyezése” volt.
Akár elkészült tehát a két szobor, akár nem: immár ismerjük az elődök szándékát. (Mint látjuk, az ábrázolások is rendelkezésre állnak. A Kreutzer Balázst ábrázoló fotót Fülöp Gabriella jóvoltából közlöm, aki honlapján tette közzé.)
Széchenyi- és Szent József-szobor nagyon sok található az országban, így akad Szolnokon is. Lengyel Antalnak és Kreutzer Balázsnak azonban máshol nem fognak emléket állítani. Ezt nekünk kellene megtennünk.

 Mária szoborfülke Szolnok határában 2011. jún. 9.
Mária szoborfülke Szolnok határában. Fotó: Kósa Károly, 2003.05.14.
1925 szeptemberében közölte az alábbi két hírt a szolnoki ferencesek által szerkesztett Katholikus Élet című folyóirat:
A rékasi határ felé eső földekre újra visszakerül Szűz Mária szobra. Szeptember 8-án d. u. 3 órakor áldjuk meg a megújított szobrot egyik jámbor család 5 holdas birtokán. Eddig a szőlői kápolnában talált menedéket, mert előbbi gazdája nem akarta gondját viselni. Ez is jó jel, hogy áldozatosabbak híveink.
A rékasi határban több száz szolnoki búcsús és tanyai jelenlétében, Palla Béla és Sebestyén Sándor theológusok segédletével áldotta meg P. [Majsai] Mór Szűz Mária szobrát, melyet ifjabb Bódi István vasutas és neje [Bucsu Rozália] újíttatott meg és helyeztetett el saját földjén.
1994-ben még egy kis kovácsoltvas kereszt is állt az építmény tetején, melynek méreteit érzékelteti a fenti, 2003-ban készített fotómon látható tízéves ifjú. A fülke ma még áll, ám az M4-es autóút Abony és Fegyvernek közötti tervezett szakaszának szinte mindegyik nyomvonalváltozata itt halad el. Bízunk benne, hogy ez a kis emlékhely nem esik az útépítés áldozatául, hanem — mint már több esetben előfordult — felújítva őrzi az arra haladók testi és lelki épségét.
Lásd még a Kisboldogasszony szentélye Szolnok határában.

Régebbi
Kezdőlap
Újabb