Ádámfi György
Avi-Saul Mordeháj
Csekey István
Czakó Elemér
Dancsi József
Dizseri Tamás
Druzsbáczky György
Elek István
Gácsi Mihály
Galgóczy Erzsébet
Hild Viktor
Laki Kálmán
Lenk Gusztáv
Pap István
Polgár Jozefa
Radvánszky József
Rédl János
Sóki Imre
Somogyi Ignác
Sóskúti Margit
Szalay János
Szepessy Mihály
Szűcs Sándor
Szüsz Dávid
Thiery Péter
Tóth Csongorné
Varga Sándor Frigyes
Vezéry Ödön
Vidor Győző
Vörös István

A Panel című lapban megjelent sorozat
NEVEZETES SZOLNOKIAK

Pap István
a világhírű virágnemesítő

Budapesten született 1908. február 8-án. „Hároméves sem voltam, mikor apámat a szolnoki javítóműhelybe helyezte át az Államvasutak” — írta később. A mai Temető utcában laktak nyomorúságos körülmények között. A közeli általános iskolába járt. Középiskolai tanulmányait a Verseghy Gimnáziumban folytatta, a második évtől Kreutzer-ösztöndíjjal. 1922-ben Pestszentlőrincre került kertésztanoncnak, majd a vizsga letétele után segédként dolgozott. Az 1930-as években a fővárosi kertészet alkalmazottja, 1934-től önálló kertészetet hozott létre Zuglóban, majd Szigetszentmiklóson. Közben oklevelet szerzett a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben. 1938 és 1941 között az Országos Magyar Kertészeti Egyesület titkára volt.

1945 elejétől a Közellátási Kormánybiztosságnál dolgozott. 1945 júniusában beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, ahol előbb a Nemzeti Parasztpárt, majd a Független Magyar Demokrata Párt keretében politizált. 1948 májusában emigrált. Hollandiában, Svájcban, Franciaországban kertészként, fizikai munkából élt. Az 1949-től 1951-ig a nyugati politikai emigráció csúcsszervének számító Magyar Nemzeti Bizottmány tagja volt. 1952-ben Kanadában telepedett le. Díszfaiskolát és három üvegházból, több fóliaházból álló kertészetet rendezett be. Virágnemesítéssel világhírnévre tett szert. Ő tervezte és ültette pl. a Windsori Egyetem botanikus parkját.

Szakkönyveinél (Virágtermesztés növényházban. Bp. 1981; Virágkertészet. Bp. 1985) is fontosabb számunkra Hol a hazám? című önéletrajza (Bp. 1988), melyben szeretettel szól életének Szolnokon töltött évtizedéről: külvárosi életükről, iskolás éveiről és világháborús élményeiről.


Nyomtatásban: Panel, XI/2. 2008. február, p. 8.
Részletek Hol a hazám? című könyvéből: A város legszélső háza — Pap István emlékirata, Sortűz a temetőben – 1919. május 4.

Kezdőlap
Irományok